A tanulás piramisa, mint fejlesztési módszertan

A lányok idegrendszeri fejlődésére igyekszem nagy hangsúlyt fektetni, mivel az örökbefogadott gyermekek felülprezentáltak a különböző viselkedészavarok tekintetében. Örökbe fogadás után a korai fejlesztő, Dévény-torna és a TSMT szinte általánosnak számítanak, de a saját konduktor sem ritka. Mivel a férjem szülőfalujában a puszta közepén szeretett lakhelyünkön nincs Montessori óvoda és Waldorf iskola, ezért jól felfogott érdekem, hogy az óvodapedagógus ne akarjon felmondani, ha meglátja a gyerekem. Persze nem dőlök a kardomba, ha netalántán nem lesznek kompatibilisek az oktatási rendszerünkkel (én sem voltam annyira az) de azért a lelkiismeretem mégis arra késztet, hogy ami tőlem telik, azt tegyem meg maximálisan a gyermekeink megfelelő fejlődéséért. 

Mivel szerintem a szakértői fejlesztések akkor a leghatékonyabbak, ha a mindennapi életvitelben is alkalmazzák az ismereteket, – sőt inkább fordítva gondolom: a minőségi otthoni tevékenységet kell, hogy megtámogassa a szakértői segítség – ezért igyekeztem összekaparászni a különböző területeket, amikre napi, heti rendszerességgel összpontosítva játszunk otthon is. 

Na hát azt kell, hogy mondjam, ez az interneten, ahol a fényevés is terjed nem is olyan egyszerű, néhány pillanat alatt totális baromságokba tud botlani az ember, jobb esetben csak iszonyatosan összezavarodik a káosztól. Velem az történt, hogy külön-külön rengeteg fejlesztési területtel szembesültem, de komplex rendszerré sehol nem álltak össze ezek a halmazok, így úgy éreztem a sötétben tapogatózok, kimarad vagy túlhangsúlyozok valamit és akkor eredménytelen minden. Elég determinisztikus tudom, de az én agyamat tudják frusztrálni ezek (biztos azért, mert anyám nem hordott tsmtre)

Lényeg a lényeg, megtaláltam a tanulási piramist, ami elsőre eléggé fényevősen hangzik, de tudományos kutatások (pl. itt) és úgy egyébként a józan ész is alátámasztják, hogy valóban lehet vele fejlődést elérni. Itthon viszont csak néhány szakértői oldalon találkoztam vele. Így gondoltam egy posztot megér a téma, hátha valaki gyereke emiatt lesz 4 évesen iskolaérett. Egy ábrát is készítettem, bennem is jobban leülepednek így a dolgok. 

A szisztéma lényege, hogy a megfelelő viselkedés, a fent említett iskolaérettség és az önálló mindennapi tevékenységek megalapozásához milyen képességek sikeres, összehangolt működése járulnak hozzá leginkább, de nyilván nem kizárólagosan.

Biztos vagyok benne, hogy ezt is bőven lehet még árnyalni, és ez semmiképpen sem az egyetlen jól működő módszertan, még csak azt sem mondom, hogy mindenkinek jó, de ártani a a területek fejlesztésével biztosan nem ártok. Kezdeti kiindulásnak nekem nagyon sokat segített. A lányok játékait, foglalkozásait nagyjából ez alapján is szoktam összerakni, egy héten belül igyekszem több területet érintő időtöltéssel lekötni őket a koruknak megfelelően. Mivel nem vagyok szakember, ezért ha valakit bővebben érdekel a téma, itt(magyar) és itt(angol) szerintem jól ki van fejtve hogy mi fán terem a tanulási piramis.

Néhány dolog még, amire neurológus javaslatára odafigyelünk:

  • 4 éves korukig nem ajánlott a képernyő. 
  • Omega-3
  • Minél több mászatás, alagút stb. 
  • Napirendet tartunk 80 százalékban, 20 százalékban edződnek a rugalmasságra

Ha esetleg valakinek van építő hozzászólása, szívesen veszek mindent, ami hozzátesz a perspektívához, már volt, hogy posztot is frissítettem javaslatra, amiért nagyon hálás vagyok. (Kérdéseket is szívesen válaszolok alvásidőben.)

Leave a comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Prev Post

Cigányok a lányaink - és?

Next Post

Kedvenc gyerekkönyveink - túl a Kerekítőn és a Kukucsokon