Utoljára tavaly ősszel tudtam írni, ekkor történt, hogy a kisebb gyermek elindult, azóta futok utána nagyjából, így ehhez a kimaradt egy évhez nem is fűznék hozzá ebben a posztban semmit. Nem annyira volt csendes az élet 🙂 Lényeg a lényeg, most sikerült ismét tollat és…
-
-
Őszköszöntő gyerekkönyveink
Bár minden évszakban igyekszem megtalálni a szezonális szépséget, szeptemberi gyerek lévén a meleg, rozsdás természettel különösen szeretem körbe venni magam. A lányokon is észrevettem a maguk szintjén nagyon érdekli őket, hogy mi történik a természetben – miért más színűek a fák, miért kell gumicsizmát húzni,…
-
Pisztáciás fehércsokis névtelen süti
Hónapok óta tervezek receptes tartalmakat is írni, ennek nagyjából annyi gátja van, hogy a gyerekek miatt vagy több félét főzök vagy főzeléket – és hát nyilván főzeléket főzök, így a kreatív konyhaművészetem kicsit eltolódott a funkcionalitás irányába. Olyan receptet meg feleslegesnek tartok közzétenni, amit mindenkinek…
-
Zsigerből nem megy – a nevelési ábécé
Nem bátorkodom átcsapni önjelölt nevelési tanácsadóvá, bizonyára így is van elég káosz a fejekben, hogy mivel mekkora mértékű traumát tud okozni a gyermekének, így ez a bejegyzés a vérszerinti anyáról szólóhoz hasonlóan nem arról fog szólni, amit a címe elsőre sugall, de mégis arról fog…
-
Kedvenc gyerekkönyveink – túl a Kerekítőn és a Kukucsokon
Hogy lehet megszerettetni a könyveket egy gyerekkel, aki az első két évét képernyő előtt töltötte? Nálunk a következetesség, példamutatás, a rengeteg szín és interakció segített. Onnan indultunk, hogy hazaérkezés után szembesültünk vele, hogy a játékok nagy részét a 2 éves kislányunk rágókának használja, ugyanis nem…
-
A tanulás piramisa, mint fejlesztési módszertan
A lányok idegrendszeri fejlődésére igyekszem nagy hangsúlyt fektetni, mivel az örökbefogadott gyermekek felülprezentáltak a különböző viselkedészavarok tekintetében. Örökbe fogadás után a korai fejlesztő, Dévény-torna és a TSMT szinte általánosnak számítanak, de a saját konduktor sem ritka. Mivel a férjem szülőfalujában a puszta közepén szeretett lakhelyünkön…
-
Cigányok a lányaink – és?
Zsiga Melinda ( kick-box bajnok ) „Nekem nem kell, hogy egy cigánylány vegye ki az albérletemet” c. interjúja nyomán. (Nem sokszor nézek Fókuszt, de ezért az interjúért nagyon hálás vagyok) „Nem túl erős rasszjegyekkel rendelkező esetben elfogadóak vagyunk.” Őszintén mondom – bár már baromira szégyellem –…
-
A vérszerinti anyáról
Nem, ez a bejegyzés nem arról fog szólni, hogy minél több szaftosabb részletet nyilvánosság elé tárjak a gyermekeink vérszerintijéről, hanem arról, ahogyan a közvélekedés általánosan vélekedik az örökbeadó anyákról. Pontosabban fogalmazva: az örökbeadó anyák általános megítéléséről szeretnék néhány gondolatot megosztani, ami örökbefogadó anyaként kicsit más…
-
Örökre örökbe
Kedvenc, szinte leggyakrabban megkapott kérdésem, mikor valaki megtudja, hogy örökbefogadunk: -Azért, mert nem lehet saját? Az örökbefogadók vesszőparipája, hogy az örökbefogadott gyermek ugyanúgy saját gyermek, mint a vérszerinti. Örökre a családunkba fogadjuk a gyermeket. Jogállásukat tekintve is teljesen megegyezik vérszerinti gyermekkel, olyannyira, hogy örökbefogadás után…